A mikrohullámú sütés története

Csak beteszem, megforgatom, és már meleg is a reggeli kávé

A mikrohullámmal pattogatott kukorica

Nemigen akad a témában olyan cikk, amely ne említené meg a tudománytörténeti érdekességet, hogy a mikrohullámú sütés felfedezése véletlenül történt. Az esetet minden forrás kicsit másként traktálja. A történet főszereplője Percy Spencer amerikai fizikus, aki 1894-ben született Howlandben (Maine állam, USA). Illik megemlíteni, hogy szívfacsaróan gyötrelmes gyermekkora volt, árvaság, nélkülözés – gyerekfejjel kellett pénzkereső munkát vállalnia, mígnem 18 évesen a Haditengerészet szolgálatába állt. Fizikai ismereteit autodidakta módon szerezte, és tudásának jó hasznát vették, amikor a Védelmi Minisztérium megbízásait teljesítő céghez – Raytheon – szegődött.  

1945-ben egy napon Spencer egy általa tervezett-épített, éppen működő radarberendezés előtt állt, amikor észrevette, hogy a zsebében lévő csokoládé megolvadt (más források szerint a gép közelébe tett szendvicse melegedett át). A csokifolt későbbi történetét nem ismerjük, de a tudós kísérletezni kezdett különböző ételek melegítésével – és mit ad isten, felfedezte a mikrohullámmal pattogatott kukoricát (popcorn a la Spencer). Egy másik kísérletben egy tojást helyezett teáskannába, és a magnetront (a magnetron mikrohullám előállítására szolgáló vákuumcső) közvetlenül fölötte helyezte el. Ennek eredményeként a tojás felrobbant. Ebből nem lett szabadalom, mert a tojásgránát már rég fel volt találva.

Percy Spencer amerikai fizikus

Spencer ezután mérnökök segítségével elkészítette az első valódi mikrohullámú sütőt, amely nagy sűrűségű elektromágneses mezőt hozott létre egy zárt fémdobozban, ahonnan a hullámok nem léphettek ki.

A Raytheon cég még abban évben (1945. október 8-án) szabadalmat nyújtott be a mikrohullámú sütőre, amelyet Radarange névre kereszteltek. 1947-ben került az első mikrohullámú sütő kereskedelmi forgalomba. Körülbelül 6 méter magas volt és 5000 dollárba került.

Súlya meghaladta a 3 mázsát, ennek egyik oka az volt, hogy vízzel hűtötték a rendszert, és ehhez külön víztartályokat kellett a rendszerbe szerelni. Viszont működött.

A mikrohullám elektromágneses rezgés

A Wikipédia definíciója szerint mikrohullámoknak azokat az elektromágneses hullámokat nevezzük, amelyeknek a frekvenciája cirka 0,3 és 300 GHz (gigahertz) közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m és 1 mm közé esik.

A mikrohullámokat tradicionálisan az alábbi tartományokra osztják a tankönyvek:

• ultramagas frekvencia: ultra-high frequency (UHF) (0,3–3 GHz)
• szupermagas frekvencia: super high frequency (SHF) (3–30 GHz)
• extrém-magas frekvencia: extremely high frequency (EHF) (30-300 GHz)

Megjegyzendő, hogy mikrotartomány határai nem szigorúak, és a terahertzes tudományok felfedezésével módosultak is a korábbi értelmezésekhez képest. A mikrohullámok a rádióhullámok nagyobb frekvenciájú területét is jelentik egyben, a terahertzes sugárzást pedig a mikrohullámok és a távoli infravörös sugárzásnak nevezett tartomány között értelmezzük.

Mikró – mikrosütő – mikrohullámú sütők

A mikrohullámú sütő (ugye te csak így hívod: a mikró) speciális elektromos konyhai berendezés, mely mikrofrekvenciás hullám segítségével melegíti fel a beletett szilárd ételt vagy folyadékot.

A mikrosütők felfedezését és elterjedését továbbrészletezii az alább ajánlott PR-cikk, de a berendezések jellegzetességeivel, használatával kapcsolatban is hasznos információkkal szolgál. Vérbeli tartalommarketing-szövegként persze webáruházat is ajánl, ahol ez a nélkülözhetetlen háztartási eszköz megvásárolható.

• A mikrohullámú sütők története

És akkor még egy kis fizika…

A mikrohullámú Kozmikus háttérsugárzás

Az univerzumban háttérsugárzás formájában a mikrohullámú sugárzás természetes módon jelen van évmilliárdok óta, így Földünket is eléri. A háttérsugárzás a világegyetem kialakulásának és összetételének a következménye, energiaspektruma a 2,725 K hőmérsékletű (azaz kb. mínusz 270 Celsius fokú) feketetest-sugárzásának felel meg, maximuma 160,4 GHz-nél, azaz 1,9 mm-es hullámhossznál található – ez pedig éppen a fentebb behatárolt mikrófrekvenciás tartományba esik.

Köztudott, hogy a Föld légköre a kozmikus sugárzások jelentős spektrumát elnyeli, így a mikrohullámú frekvenciáknál nagyobbakat is, azaz 300 GHz fölött gyakorlatilag minden elektromágneses (pl. a Röntgen-) sugárzást  elnyel, kivéve az úgynevezett optikai sávot (ezen belül is a látható fényt), illetve bizonyos ultraibolya és infravörös frekvenciatartományokat

Teraszfűtő infrasugárzók. Kültéri teraszok fűtése Budapesten. Honlap-Seo: Infrapanel fűtés